Falus András az Alaptörvény-módosításról: Tudományosan nem igaz, hogy valaki vagy férfi, vagy nő lehet
Az akadémikus elmondta azt is, hogy a törvényhozásnak nincs joga marginalizálni több tízezer embert.
Az akadémikus elmondta azt is, hogy a törvényhozásnak nincs joga marginalizálni több tízezer embert.
Milyen jelei vannak, ha kibillen az immunrendszerünk egyensúlya? Tényleg tudjuk erősíteni a vitaminok szedésével? Mi a köze a táplálkozáshoz és a mentális egészséghez? És miért hallgassunk a gyerekek megérzéseire? Egészségpodcastunkban Falus András Széchenyi-díjas immunológus segített megtalálni a válaszokat.
Fájdalommentes, olcsó, megbízható, házi használatra is alkalmas tapasz – ezt ígérik a cégtulajdonos feltalálók.
Magyar szabadalom teheti lehetővé annak megállapítását, hogy mikor esedékes az újabb oltás a koronavírus ellen.
Az immunológus professzor Falus András szerint idővel egy negyedik oltásra is szükség lesz. Azt is mondta: vektorvakcinára nem helyes vektorvakcinát kérni.
Vattay Gábor szerint mindenképpen újra kell oltani a lakosságot, Falus András pedig úgy véli, hogy az ellenanyagszintet is mérni kellene a harmadik dózis beadása előtt. Szlávik János nem javasolja mindenkinek a harmadikat.
A magas halálozási arány az immunológus szerint azt mutatja, hogy a magyar egészségügy nagyon rossz állapotban van.
Erős az ellenérzés a kínai Sinopharm vakcinával szemben, amellyel a héten oltanak be több mint 200 ezer embert Magyarországon. Nincsenek például arra vonatkozó tömeges eredmények, hogy a 60 évesnél idősebbeknél mennyire hatásos, itthon mégis őket oltják vele. Mennyire biztonságos ez így számukra? Hogyan viselkedjen az, akit már beoltottak? Mennyire hiányzik az OGYÉI vizsgálat, illetve mire elég az NNK-é? Erről kérdeztük Falus András Széchenyi-díjas immunológust, egyetemi tanárt, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagját.
Komolyabb intézkedések nélkül sokkal többen fognak kórházba kerülni és meghalni a koronavírus-járvány miatt – erről beszélt Jakab Ferenc virológus egy online előadáson.
Falus András szerint a mostani már a koronavírus második hulláma, és elképzelhető, hogy lesz harmadik is.
Megrendezik a Strandok éjszakája nevű, már hagyományos eseményt több tucat fürdőhely részvételével.
Falus András szerint a szomszédos országokban már elkezdődhetett a második hullám, így óvatosabbnak kell lennünk.
Az immunológus professzor bevallja, nem ismerik még eléggé a vírust, azonban mivel a világ 160 helyén foglalkoznak az oltóanyag előállításával, biztos, hogy lesz vakcina, nem is egyféle. Ugyanakkor aggasztó, hogy mostani tudásunk szerint a szervezet ellenanyag-termelése csak ideiglenes – hogy miért van így, s meddig tart ki az védettség, azt magyarok is kutatják.
A pánik eddig megvédett a tömeges megbetegedésektől, de valószínűleg nem fog a koronavírus-járvány második hullámánál. Ez pedig lehet, hogy keményebb lesz, mint ez a mostani volt, de vakcinával a legoptimistább becslések szerint is csak jövő év elején találkozhatunk. Sokkal több teszttel, monitorozással és átláthatóbb kormányzati kommunikációval kell felvérteznünk magunkat. Szakértők vonták le az elmúlt két hónap tanulságait.
Ne higgyék, hogy a veszély elmúlt – figyelmeztet Falus András immunológus. Az akadémikus szerint nem szemrehányásnak szánták a kormánynak tett ajánlásaikat, de a jelenlegi rezsim különlegesen furcsa és indokolhatatlan lépéseket tesz. Hiába próbálnak segítő jobbot nyújtani, választ sem kaptak, a kommunikáció csődje, ami most történik – fogalmazott Falus.
Most még a csoportos megbetegedések szakaszában vagyunk Magyarországon az új koronavírus-járvány terjedésében, de sokszor hallhattuk, hogy ezután érkezik a tömeges megbetegedések időszaka. De honnan fogjuk tudni, ha már a következő szintnél járunk, és egyáltalán, mikorra fulladhat ki a járvány? Erről beszéltünk szakemberekkel.
Falus András szerint ha hirtelen nagyon sok ember betegszik meg, akkor borzalmas döntések elé állnak az orvosok.
Az idei orvosi Nobel-díjakat az immunrendszer vizsgálatával érdemelték ki az érintettek, a felfedezések ugyanis új utat nyitottak a fertőzések, a rák és a gyulladásos betegségek megelőzésének és terápiájának fejlődésében. A Nobel-díjas kutatásoknak a vakcinálásban lehet szerepük.
A genetika nem a sorsot, hanem egy betegségre való hajlamot jelenti - hangsúlyozta Falus András akadémikus, a Semmelweis Egyetem (SE) Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézetének igazgatója, aki az intézetében az asztmára hajlamosító génkombinációkkal kapcsolatos kutatásokról beszélt.